A biztonsági őr jogai: mit tehet és mit nem?

A személy- és vagyonőri tevékenység már évezredekkel ezelőtt megjelent a fejlett társadalmakban, személyek, objektumok vagy vagyontárgyak védelme érdekében. Kezdetben kevés szabály vonatkozott erre a „munkakörre”, a kor előrehaladtával azonban biztonsági őr jogai is jogszabályi keretek közé kerültek. Bár jogosan feltételezhetünk egy bizonyos hatalmi pozíciót vele kapcsolatban, intézkedéseit kizárólag a törvény keretei között, az intézkedés alá vont személy személyiségi jogainak lehető legnagyobb tiszteletben tartása mellett foganatosíthatja. A biztonsági őr tekintélyt parancsoló megjelenése ellenére sem tehet meg bármit, a gumibot és a gázspray bevetésére vagy testi kényszer alkalmazására is kizárólag indokolt esetben kerülhet sor. Vitás helyzetben pedig sokszor a vagyonőr felelőssége lehet, hogy intézkedése jogszerűségét igazolja. Bejegyzésünkben a biztonsági őr jogait nézzük meg egy kicsit közelebbről, részletesen kitérve az általa foganatosítható intézkedésekre, valamint azok jogszabályi feltételeire is.

Mit jelent a biztonsági őr kifejezés?

Amit a köznyelvben biztonsági őrként emlegetünk, arra a szakzsargon általában a személy- és vagyonőr kifejezéssel hivatkozik. Tevékenységüket rendezvények biztosítása, személyek és vagyontárgyak védelme, valamint a megbízó érdekeinek érvényre juttatása érdekében fejtik ki. Egységes szabályozás vonatkozik rájuk, így ugyanazon jogok illetik és kötelezettségek terhelik őket, akár szállítmányt, rendezvényt őriznek, vagy éppen személyt védnek.

Fontos különbség, hogy amíg az állam nevében eljáró rendvédelmi szervek hivatásos állománya szolgálati viszonyban látja el feladatát, addig a biztonsági őrök nem számítanak hivatalos személynek, hiszen tevékenységüket megbízási szerződés keretében végzik. Ugyanakkor a személy- és vagyonőrök nem portások vagy telepőrök, hiszen tevékenységük a törvény hatálya alá tartozik, azt kizárólag hatósági igazolvány birtokában végezhetik. Ez pedig olyan többlet jogosultságokat biztosít számukra, mint a csomagok ellenőrzése, vagy a kényszerítő eszközök használata. Mielőtt azonban ennek részleteibe bocsátkoznánk, nézzük meg röviden, kiket is értünk a biztonsági őrök alatt.

Kik voltak az első biztonsági őrök? 

Már az ókori Rómában is különleges státuszt élveztek azok a gladiátorok, akik túlélték az ezzel járó évtizedes küzdelmeket. Harcedzett veteránként gazdag római polgárok életének, testi épségének és vagyontárgyainak védelmezésére fogadták fel őket. Hogy bizalmukat és hűségüket elnyerjék, uraik megkülönböztetett bánásmódban részesítették őket, rabszolga származásuk ellenére különleges státuszt élvezhettek az akkori társadalomban. 

Szintén a Római Birodalomhoz kapcsolódik az ókor leghíresebb császári testőrsége, a praetorianus gárda. Máshol is találkozhattunk a történelemben hasonló „szervezetekkel”: a perzsa, a kínai és a bizánci dinasztiák szintén őrökkel védték vezetőik biztonságát. De gondolhatunk D’Artagnanra és a francia muskétásokra, a középkori brit lovagokra, vagy a Vatikánt a mai napig őrző Svájci Gárdára is.

Milyen feladatokat lát el a biztonsági őr?

Napjainkra a személy- és vagyonőri tevékenység összetett terület lett. A hivatalos állami intézmények, az úgynevezett erőszakszervezetek létrejötte mellett a biztosítási és védelmi feladatok egy része a magánszektorba került. A biztonsági cégek látják el a magánjellegű események, céges rendezvények, koncertek vagy sportversenyek biztosítását. Ezt tehetik akár a rendőrséggel párhuzamosan is: például egy kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény alkalmával a biztonsági cég a stadionon belül, a rendőrség pedig a közterületeken biztosítja annak zavartalan lefolyását.

A biztonsági őr elláthatja személyek védelmét, például közjogi méltóságok, híres előadóművészek vagy vagyonos vállalkozók esetében. A védelem szintje mindig a védett személyre leselkedő fenyegetettség fokától függ: jelentheti helyszín- vagy útvonal biztosítását, családi ingatlan őrzését vagy a védett személy biztonságát fenyegető támadás elhárítását.

A vagyonvédelem keretében a biztonsági őr elláthatja vagyontárgyak és objektumok őrzését, elektronikus vagyonvédelmi rendszereket (például zárt láncú kamerarendszert) telepíthet, üzemeltethet és felügyelhet. Emellett kísérhetnek szállítmányt, szállíthatnak pénzt és egyéb értékeket.

A rendezvények biztosítása szintén nagyon fontos területe a személy- és vagyonvédelemnek, így gyakran találkozhatunk biztonsági őrökkel különböző sportesemények, koncertek vagy konferenciák biztosítójaként is. Ilyen esetekben megszervezhetik a beléptetést, irányíthatják a forgalmat vagy éppen a tömeget. 

A biztonsági őrökre vonatkozó jogszabályok

A biztonsági őr státusza tehát nem hivatásos szolgálati viszony, de többet jelent, mint egyszerű portaszolgálat. A tevékenység a törvény által szabályozott, azt nem végezheti akárki: a jogszabályok a kizáró okok (például büntetett előélet) meghatározása mellett kötelező rendelkezéseket is megállapítanak a személy- és vagyonőröket foglalkoztató vállalkozásra, valamint az ilyen tevékenységet ellátó személyekre is. 

A biztonsági őr jogai

Milyen törvények vonatkoznak a személy-és vagyonőrökre?

A biztonsági őr tevékenységének polgári jogi és büntetőjogi vetülete egyaránt lehet. Feladatát megbízási szerződés keretében látja el, ami a Polgári Törvénykönyv szerint jön létre. A szerződésben rendezik a foglalkoztatás legfontosabb feltételeit, mint a szolgáltatási és a pihenőidő arányát, az ellátandó feladatokat vagy az őrt megillető munkabért. 

A biztonsági őr feladata a megbízó érdeksérelmének megakadályozása, ami gyakran a Büntető Törvénykönyvben vagy a Szabálysértési törvényben foglalt magatartások elhárítását jelenti, mint a lopás, a garázdaság vagy a rongálás. Ha pedig biztonsági őr a megfelelő jogalap nélkül lépne fel, az intézkedés alá vont könnyen kerülhet jogos védelmi helyzetbe, amikor is jogszerűen háríthatja el az őt közvetlenül fenyegető, jogtalan intézkedést – ez szintén büntetőjogi kategória.

Ami esetünkben viszont mégis igazán fontos, az a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (Vagyonvédelmi törvény). Nézzük is meg, milyen lehetőségeket biztosít a jogszabály a biztonsági őrnek, hogy megbízója jogos érdekeinek érvényt szerezzen!

Ki végezhet személy- és vagyonőr tevékenységet?

A Vagyonvédelmi törvény úgy rendelkezik, hogy főszabályként az a vállalkozás végezhet személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, amely

  • rendelkezik a rendőrség által kiadott működési engedéllyel,
  • rendelkezik a törvényben meghatározott felelősségbiztosítási szerződéssel, valamint
  • legalább egy tagja, munkavállalója, foglalkoztatottja vagy megbízottja rendelkezik a rendőrség által kiadott hatósági igazolvánnyal.

Személy- és vagyonvédelmi tevékenységet személyesen pedig az végezhet, aki rendelkezik:

  • biztonsági őr,
  • testőr,
  • vagyonőr vagy
  • biztonságszervező szakképesítések valamelyikével.

Mint láthatjuk tehát, bármilyen őrző-védő tevékenység kizárólag a rendőrség által kiadott engedély és igazolvány birtokában végezhető.

A biztonsági őr jogai

A vagyonvédelmi törvény egy kalap alá veszi a biztonsági őr, a testőr és a vagyonőr kifejezéseket és azokra egységesen személy- és vagyonőrként hivatkozik. Ilyen szempontból tehát nincs lényeges eltérés az őket megillető jogosultságok között – különbséget sokkal inkább az ellátott feladat jellege szerint tesz a törvény. Fontos továbbá, hogy főszabályként számos személy- és vagyonvédelmi tevékenység folytatására kizárólag magánterületen kerülhet sor. 

Igazoltatás

A biztonsági őr nem hivatalos személy, így a hétköznapi értelemben vett igazoltatás elvégzésére nem jogosult. Feladata ellátása során ugyanakkor jogában áll az intézkedésében érintett személyt felhívni kilétének igazolására. Amennyiben az érintett személy ennek önként és hitelt érdemlően nem tesz eleget, akkor indokolt esetben az igazoltatásra jogosult hatósági személyt kérhet fel erre a feladatra.

Ugyanakkor ezt sem teheti meg korlátok nélkül: kizárólag a törvényben meghatározott feltételek fennállásakor hívhatja fel igazoltatásra például

  • létesítmény őrzése során a védett területre belépő vagy az ott tartózkodó személyt,
  • rendezvény biztosítása során a rendezvény megtartását akadályozó vagy zavaró, annak biztonságát veszélyeztető, illetve az ott jogellenesen tartózkodó személyt.

Amennyiben az igazoltatásra felhívott ennek nem tesz eleget, illetve nyilvánvalóan valótlan adatokat közöl, úgy 

  • a belépést vagy a rendezvényen való részvételt megtilthatja, 
  • távozásra szólíthat fel,
  • amennyiben az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges, az érintettet a rendezvényről kivezetheti,
  • bizonyos esetekben pedig a sportrendezvényről eltávolítandó személyt visszatarthatja a rendőrség megérkezéséig.

Csomagok ellenőrzése

A vagyonvédelmi törvény különbséget tesz a csomag bemutatása, a csomag tartalmának a bemutatása, valamint a csomag tartalmának átvizsgálása között.

Csomag bemutatására kötelezhető a védett területre belépő vagy onnan kilépő személy. A törvény akként határozza meg a csomag fogalmát, hogy az alkalmas arra, hogy a benne elhelyezett dolgokat a külső szemlélő elől elfedje. Ilyen értelemben tehát egy táska vagy doboz bemutatására sor kerülhet, viszont a csomag kinyitására, felbontására már nem.

A csomag tartalmának bemutatására rendezvények biztosítása alkalmával hívhat fel a biztonsági őr. Azonban csak abból a célból, hogy megbizonyosodhasson arról, hogy a csomagban nincs jogsértő cselekményből származó vagy olyan dolog, amelynek a területre történő bevitele tilos. Ilyen esetekben fémdetektor használata is megengedett, valamint a csomag tartalmának átvizsgálására is sor kerülhet. Az intézkedés alá vont nem köteles eleget tenni az erre történő felszólításnak, ekkor viszont jogszerűen tiltható meg a a területre történő belépése.

Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy sem a csomag, sem annak tartalmának bemutatása nem egyenlő a motozással: átvizsgálást, azaz motozást kizárólag rendőr vagy orvos végezhet.

Testi kényszer alkalmazása

A biztonsági őr testi kényszert szintén csak kivételes esetekben alkalmazhat, ekkor is csak az arányosság keretein belül. A törvény felsorolja azokat a helyzeteket, amikor indokolt lehet kényszerítő testi erő alkalmazása:

  • a védett személy biztonságát fenyegető támadás elhárítása,
  • a védett létesítménybe, területre való jogosulatlan belépés megakadályozása, a jogosulatlanul bent tartózkodó eltávolítása,
  • a rendezvényt zavaró vagy annak biztonságát veszélyeztető személy rendezvényről történő eltávolítása, valamint
  • a pénz- és értékszállítást jogtalanul akadályozó személyt eltávolítása, illetve a szállítmány biztonságát fenyegető támadás elhárítása esetén.

A biztonsági őr ezen túl jogosult a tetten ért elkövetőt cselekményének befejezésére felszólítani és a cselekmény folytatását megakadályozni. Az így tetten ért elkövetőt elfoghatja és a birtokában lévő, bűncselekményből vagy szabálysértésből szerzett dolgot, vagy az elkövetéshez használt eszközt, illetve a támadásra alkalmas eszközt jogosult elvenni. Ilyenkor is köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul átadni a ügyben eljárni jogosult nyomozó hatóságnak, ha pedig erre nincs módja, nyomban értesíteni őket. 

Kényszerítő eszközök alkalmazása

A biztonsági őr feladata ellátása során gázsprayet, gumibotot, őrkutyát, valamint lőfegyvert tarthat magánál – utóbbit az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint, szigorú korlátozásokkal. Az arányosság itt is nagyon fontos szempont, ezeket az eszközöket kizárólag jogos védelmi helyzetben, illetve végszükség esetén alkalmazhatja.

Kamerázás

A vagyonőr elektronikus megfigyelőrendszert kizárólag magánterületen, illetve a magánterületnek a közönség számára nyilvános részén alkalmazhat, azonban csak akkor, ha ehhez az érintett kifejezetten hozzájárul. Ez a helyzet előállhat úgy is, hogy az illető az erre történő figyelmeztetés tudatában vásárolja meg belépőjét az adott rendezvényre. Azonban még ekkor sem alkalmazható elektronikus megfigyelőrendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, például öltözőben, próbafülkében, mosdóban, vagy kórházi szobában.

Miért érdemes az Ex-Vol biztonsági őr szolgáltatását választani?

Az Ex-Vol felkészült munkatársai minden helyzetben megállják a helyüket, legyen a feladat személyvédelem, biztosítás vagy ingatlan őrzése. Biztonsági őreinket az arra legalkalmasabbak közül választjuk ki, akik nemcsak megjelenésükkel parancsolnak tekintélyt, hanem felkészültségükkel, higgadtságukkal és problémamegoldó-képességükkel egyaránt. Pontosan ismerik az őrző-védő szakma technikai fortélyait, akárcsak annak jogszabályi kereteit: tudják, meddig elég a határozott fellépés és mikor szükséges a rendőri segítség.